77.rész

- Angie - hallottam a konyhából Olga hangját .
- Mondd - mosolyogva a odasétáltam .
- Hogy vagy kicsikém ? - kérdezte miközben kihúzott nekem egy széket.
- Jól - ültem le azonnal . Lássuk be , éjjel alig aludtam 2 órát szóval csak a smink segített rajtam .
- Nem vagy fáradt ? Mert ha igen én nagyon szívesen vigyázok Mayára amíg alszol egyet . - ajánlotta fel .
- Köszi Olga - nyomtam egy puszit az arcára - De nem hiszem hogy el tudod majd altatni két óránál több időre -nevettem fel .
- Angie te pont ugyan ilyen voltál kiskorodban . Anyukádnál soha nem aludtál el de nálam igen - mosolygott - Szóval megpróbálnám .
- Rendben - adtam meg magam . Olgával szemben reménytelen a helyzet . Ekkor lépett be a konyhába German .
- Hogy van a kedvenc nőm a világon ? - nézett rám . Éppen nyitottam volna a számat de Olgita megelőzött .
- Jól uram , köszönöm a kérdést - mosolygott a férjemre , ő pedig becsukott szemmel megrázta a fejét .
- Olga - mondta lassan - A feleségemhez beszéltem .
- Hagyd csak - intettem .
- Ha te kéred - kacsintott rám majd felemelte az államat és megcsókolt . Majd újra és újra .
- Én azt hiszem megyek - motyogta Olga majd elhagyta a konyhát . German keze lassan lecsúszott a derekamon szinte a fenekemig .
- Mondam már hogy szeretlek ? - kérdezte két csók között .
- Igen - mosolyodtam el majd finoman eltoltam magamtól . Ráéreztem a dologra mert a lányom abban a pillanatban kezdett el sírni . - Megyek - nyomtam egy gyors puszit az arcára és felrohanta az emeletre . A kiságyához mentem és kiemeltem belőle Mayát , majd ringatni kezdtem .
- Rosszat álmodtál ? - kérdeztem tőle - Én is szoktam de olyankor ott van mellettem apukád aki megnyugtat . Itt vagyok neked csak ne sírj - gügyögtem neki . Egy pillanatig érdeklődve méregetett , majd megfogta az egyik hajtincsemet és meghúzta azt . Azonnal elmosolyodtam - Picúr engedd el a hajamat - finoman kihámoztam az ujjai közül a tincset ő pedig szomorúan nézett rám . - Nézd itt egy kis cica - halásztam ki a plüssállatkái közül egyet és a kezébe adtam . - Látod ha legközelebb rosszat álmodsz akkor itt lesz neked és vigyáz rád - óvatosan megpusziltam a homlokát . Maya lassan becsukta a szemeit majd újra álomba merült . Úgy döntöttem hogy leviszem a földszintre mert akkor nem kell mindig felrohanni ha felébred , de amikor megfordultam Germannal találtam szembe magam .
- Megijesztettél - léptem közelebb hozzá .
- Sajnálom - mosolygott rám . Egy percig mindketten a kezemben alvó hercegnőt néztünk majd ő hirtelen megszólalt .
- Annyira jó anyuka vagy - sóhajtott .
- Most még könnyű - válaszoltam .
- Nem az Angie . Egész nap rohangálsz hozzá , éjjel alig alszol de még így is folyamatosan mosolyogsz . - simogatta meg az arcomat .
- El sem tudod hinni hogy milyen álmos vagyok - mondtam fáradtan . - Leviszem Mayát Olgának majd ő vigyáz rá amíg alszom egyet - jelentettem be a tervemet .
- Rendben - bólintott German . - Maradjak veled aludni ? - vigyorodott el.
- Szerelmem - sóhajtottam . - Én aludni szeretnék - nyomtam meg az aludni szót.
- Szólj ha meggondoltad magad - kacsintott . Levittem Olgának Mayát ő pedig azonnal elkezdett gügyögni neki .
- Szólj ha bármi baj van - kötöttem a lelkére .
- Nem lesz semmi baj - mosolygott rám amint átvette a babát .
- Remélem - mondtam majd egy puszit nyomtam Maya homlokára és felmentem a szobámba . Bedőltem az ágyba és becsuktam a szemem amikor halk kopogást hallottam .
- Bejöhetek ? - kérdezte kintről a férjem .
- Persze - válaszoltam , ő belépett egy csokor vörösrózsával .
- Ezt neked - nyújtotta felém én pedig felültem és elvettem a csokrot .
- Két kérdés . Egy : mikor voltál te virágárusnál ? Kettő : Mit szeretnél ?- néztem rá gyanakodva .
- Egy , elmentem kocsival , nincs messze - nevetett - És kettő , nem lephetem meg a feleségemet rózsákkal ?
- Akkor köszönöm  - szagoltam meg a virágokat .
- Jó látni a mosolyod - ült le mellém . Mondom hogy akar valamit .
- Mondd mit szeretnél - sóhajtottam .
- El kell mennem egy tárgyalásra , és csak későn jövök - mondta .
- Ezért nem kellett volna rózsát venned - mosolyodtam el .
- Azért vettem - kacsintott - Ugye nem baj ?
- Hogy elmész vagy a virág ?
- Hogy elmegyek - nevetett fel .
- Nem . Megoldom - csókoltam meg .
- Akkor jó - suttogta majd újra megcsókolt .
- Mennyi időd van ? - kérdeztem miközben visszadöntött az ágyra .
- Egy óra - válaszolt .
- Akkor készülnöd kéne - toltam el magamtól .
- Miattad megéri késni - mosolyodott el .
- Ezt az ügyfelednek is magyarázd el - nevettem .
- Este befejezzük - vigyorodott el .
- Kétlem - motyogtam ő pedig furcsállva nézett rám .- Nem hiszem hogy Maya aludni fog .
- Akkor egy kicsit tényleg késni fogok - mosolyodott el majd a nyakamat kezdte csókolgatni .
- Benne vagyok - egyeztem bele . A következő másfél órában egymás társaságát élveztük . Miután befejeztük German elindult a tárgyalására én pedig lementem Olgahoz .
- Azt hittem aludni fogsz - vigyorodott el miközben a kislányomat ringatta .
- Én is - motyogtam majd átvettem tőle a gyerekemet .
- Nem volt vele semmi baj - mosolygott rám .
- Értem , köszönöm - nyomtam puszit az arcára .
- Kérsz teát ? - nézett rám .
- Igen - bólintottam majd kisétáltam a lányommal a kezembe a nappaliba . Leültem a kanapéra és hátradőltem .
- Jó volt Olgával ? - mosolyogtam Mayára aki még mindig aludt .- Tudod ő még rám is vigyázott . Olyan mintha a nagymamád lenne , benne megbízhatsz . Nekem kellett valaki mert az anyámra nem nagyon számíthattam , de megígérem hogy rám számíthatsz . Lehet hogy majd veszekedünk ha nagyobb leszel de tudnod kell hogy szeretlek - pusziltam meg a homlokát - Nem foglak magadra hagyni . Nem teszem azt amit az anyám tett velem . És az apukád is mindig mellettünk marad .  Egyszer majd rákérdezel arra hogy miért nem vagyunk annyira jóban anyával , akkor majd kitalálok valami hazugságot de most elmondom az igazat . Az én anyukám csak a nővéremmel foglalkozott és úgy éreztem hogy engem nem szeret . Tudod ha lesz egy kishúgod és ha apádon múlik akkor biztos hogy lesz , akkor sem foglak elhanyagolni . Én tudom milyen érzés amikor egyedül kell felnőnöd - simogattam meg az arcát .
- Jó tudni hogy ezt gondolod Angeles - hallottam az ajtóból az anyám hangját . Összerezzentem .
- Szia - lassan felálltam és odasétáltam hozzá .- Azt gondoltam hogy csak évek múlva jössz majd - a hangom tele volt cinizmussal .
- Angie - nézett rám szigorúan .
- Nem vagyok kislány anya - forgattam a szemem .
- Ez elég nyilvánvaló - vágott vissza . Élvezetesek vele a beszélgetések.
- Miért jöttél ? - kérdeztem .
- Látni szerettem az unokámat . - válaszolt .
- Violetta már nem itt lakik - néztem rá komolyan .
- Mayához jöttem - tisztázta a dolgot .
- Értem - bólintottam . - Szólj ha bármi van és ne hagyd egyedül - mondtam szigorúan és miután anyának odaadtam a kislányomat szobámba indultam .
- Angie miért kerülsz ? - szólt utánam .
- Nem kerüllek - vágtam rá . - Csak nem akarok a közeledben lenni .
- Miért ? - kérdezte . A tekintete szinte égette a hátamat .
- Mert nem bízom olyan emberekben akik elhagynak egy gyereket . - fordultam vissza .
- Még mindig ez a téma ? - sóhajtott .
- Ez is lesz anya - vágtam rá .
- Nem tudsz felejteni Angie ? Mindenki hibázhat - nézett a szemembe .
- De van aki utána helyrehozza . És van aki nem - mondtam halkan .
- Visszajöttem azért hogy meglátogassam a családomat . Ez nem elég?- lépett közelebb .
- Nem tudsz mindent helyrehozni . Ahhoz már túl késő - a szavakat halkan ejtettem ki . Utána csend telepedett közénk .
- Soha többé nem kell látnod - visszaadta Mayát .
- Megint elhagysz - a szemembe könnyek szöktek .
- De most miattad - mondta szinte dühösen .- Jó volt látni Angeles - búcsúzott majd kilépett az ajtón . Amint becsukódott mögötte az ajtó én előkerestem a mobilomat és felhívtam azt az embert akire bármikor számíthatok .
- Szia Angie - szólt bele a telefonba .
- Én ezt komolyan nem bírom - köszönés helyett inkább a lényegre tértem .
- Tíz perc és ott vagyok - mondta majd lerakta . Visszaültem a kanapéra és a gondolataimba mélyedtem . Ha nem lett volna a karomban Maya valószínűleg tombolnék . Olga egy pohár gőzölgő teával sétált ki a konyhából .
- Volt itt valaki ? - kérdezte miközben letette a poharat elém . Egy másodpercig elgondolkoztam majd megráztam a fejem .
- Csak a szél volt - mondtam . Nem vallottam be neki hogy az anyám volt . Olga visszament a konyhába én pedig vártam . Tíz perc múlva csengettek . Én automatikusan felpattantam , a lányomat finoman leraktam a kanapéra és az ajtóhoz mentem . Pablo állt ott .
- Gyere be - fogtam meg a kezét és behúztam .
- Baj van ? - aggódott .
- Csak beszélnem kellett valakivel . - válaszoltam majd felemeltem Mayát . - És szeretném bemutatni a kislányomat .
- Szia kicsikém - gügyögött neki Pablo . - Nagyon aranyos vagy . - Maya erre gyanakvóan kinyitotta a szemét . Pár másodpercig érdeklődve figyelte Pablot majd felnevetett és megfogta a kezét .
- Szeret téged - mosolyodtam el .
- Gyönyörű kislány - mondta mosolyogva és újra felém fordult . - De valami baj van ?
- Nem , vagyis már mindegy - ráztam meg a fejem .
- Rendben vagy ? - kérdezte .
- Igen - bólintottam . - Itt maradsz vacsorára ?
- A férjed ? - nézett a dolgozószoba felé .
- Tárgyaláson van - válaszoltam .
- Nem baj ha maradok ? - ült le a kanapéra .
- Nem , miért lenne ? - értetlenkedtem miközben odanyújtottam neki Mayát .
- Úgy érzem hogy a férjed még mindig nem bír - mondta és megcsikizte a lányom hasát amire Maya elkezdett nevetni .
- De már nem utál - felálltam hogy szóljak Olgának hogy vendégünk lesz vacsorára .
- Hurrá - motyogta Pablo . Felnevettem és konyhába sétáltam . Miután elmondtam az újdonságot Olgának visszamentem a kislányomhoz aki már elaludt . - Annyira aranyos - mosolyodott el Pablo .
- Nekem mondod ? Egész nap vele vagyok és percről percre édesebb lesz - sóhajtottam . Ekkor kopogtak az ajtón .
- Várunk még valakit ? - húzta fel a szemöldökét Pablo .
- Nem tudok róla - sétáltam az ajtóhoz . Kár volt kinyitnom . Jade állt ott vigyorogva .
- Szia - motyogtam .
- Szia Annie - félrelökött az útból .
- Angie nem Annie - javítottam ki ő pedig megvonta a vállát .
- Hello - mosolygott Pablora , ő pedig intett egyet .
- Mit keresel itt Jade ? - kérdeztem .
- Egyet tippelhetsz - vigyorodott el .
- Lehet hogy , talán Vilut ? - tettettem a hülyét .
- Nem Amy - rázta a fejét - Germanhoz jöttem .
- Nincs itthon . - válaszoltam és az ajtó felé toltam .
- De valami nagyon fontosról kell vele beszélnem - makacskodott .
- Képzelem  , talán a kapcsolatotokról vagy az esküvőtökről amiről még ő sem tud - tippelgettem .
- Igen . Az esküvőnkről . Még nem volt ruhapróbán - vágta rá . Ez a nő esküszöm őrült .
- Jade nem lesz semmilyen esküvő - mondtam unottan .
- De lesz és meghívlak rá - nyújtott át egy meghívót .
- Nézd szólok Germannak hogy kerested - ajánlottam fel .
- Rendben - egyezett bele . Hallottam hogy egy autó áll be az udvarra . German nem érkezhet meg most .
- Most jobb ha mész - toltam kifelé Jadet , de ő megint megállt .
- Várj ki az ott ? - mutatott Mayára .
- A lányom - válaszoltam .
- Szegény Vilu , ilyen kicsire össze ment ?- kérdezte Jade .
- Violetta az unokahúgom - forgattam a szemem amikor nyílt az ajtó .
- Szerelmem megjöttem - lépett be German . Amint meglátta Pablot és Jadet furcsállva nézett rám .
- Szerelmem - visított Jade majd odarohant hozzá és megcsókolta .