78.rész

- Jade mit csinálsz ? - rángattam le a férjemről .
- Már ezerszer elmondtam - forgatta a szemét . Eközben German gyilkos tekinrettel bámulta Pablo aki éppen a kislányomat rakta le a kanapéra .
- Miért jöttél ide ? - kérdezte a férjem .
- Angie hívott - rántott vállat .
- Akkor akár el is mehetsz - mutatott az ajtóra .
- German - szóltam rá .
- Mondd - nézett rám .
- Szerelmem - ugrándozott Jade .
- Ő nem a pasid - kiabáltam rá mivel kezdtem enyhén ideges lenni .
- De igen - vágta rá kiabálva . Az utana következő 10 percben mindenki üvöltött mindenkivel . German azt kiabálta Pablonak hogy szálljon le a feleségéről míg Jade azt üvöltötte folyamatosan hogy hagyjam békén a férjét .
- Hagyjátok abba - kiabálta valaki hirtelen amire odakaptuk a fejünket . Violetta állt ott .  - És ti vagytok felnőttek - motyogta majd felment a szobájába . Természetesen azonnal utána rohantam mert látni lehetett rajta hogy valami nem oké. Vilu az ágyán ült és némán bámult maga elé .
- Valami nem oké Angie - sóhajtott én pedig leültem mellé .
- Mi a baj ?
- Leónt világkörüli turnéra hívták - nézett rám szomorúan .
- Vilu - öleltem meg azonnal . - Elmegy ?
- Egy évre - bólintott .
- Addig itt maradsz ? - csillant fel a szemem .
- Hát persze - mosolyodott el - Többször kell látnom a kishúgomat .
- Jut eszembe - kaptam észbe - Hol van Maya ?
- Szerintem lent - nézett rám Vilu majd lementünk . Pablo nem volt sehol ellentétben Jadedel aki ugrálva magyarázott valamit Germannak . A kicsikém pedig még mindig békésen aludt a kanapén . Egy másodpercig átfutott az agyamon hogy normális-e ha egy gyerek ennyit alszik . Végül megegyeztem magammmal abban hogy valószínűleg én is ennyit aludtam amikor kicsi voltam .
- Jade - szólalt meg hirtelen German .- Menj ki a házból vagy hívom a rendőrséget . - A nő egy pillanatig lefagyott majd összeszűkült szemmel nézett rám .
- Visszatérek és tönkreteszem a boldogságotokat - ez azért komoly fenyegetés volt . Kár , hogy pont egy olyan nőtől aki 5-ig sem tud elszámolni .
- Hajrá - szóltam utána mielőtt elviharzott volna . Vilu a kishúgához sétált és felvette . Férjem hozzám sietett és átölelte a derekam .
- Jól vagy ? - aggódott . Bólintottam és a vállára hajtottam a fejem .
- Vilu itt marad egy kis ideig - mondtam neki . Az említett a neve hallatára ránk nézett majd visszafordult Mayához .
- Baj van Leónnal ? - kérdezte férjem .
- Nem . Turnézni megy egy évre - mosolyogtam rá .
- Értem - bólintott German .
- Kész a vacsora - szólt ki a konyhából Olga , mi pedig az asztalhoz mentünk . Vacsi után felmentem elaltatni Mayát , de Vilu már bent volt vele és mesét olvasott neki .
- Tetszik neki a Hófehérke - mosolygott rám az unokahúgom .
- Tényleg ? - nevettem fel és leültem Violetta mellé .
- Bár szerintem elég furcsa hogy nevetett amikor a királynő megmérgezte Hófeherkét - egy pillanatig furcsállva néztem a lányomra majd felnevettem .
- Örökölte , én is a királynőt szerettem - simogattam meg Maya arcát . Violetta folytatta az olvasást , majd pár perc múlva elérkezett a könyv vége . Miután picurkám elaludt elköszöntem Vilutól és a szobámba mentem . Férjem még nem volt ott , amit kicsit furcsálltam is de utánam 2 perccel ő is megérkezett egy tálcával a kezében .
- Ezt vedd be - ült le mellém majd a kezembe nyomtott egy pohár vizet és egy gyógyszert .
- Miért ? - kérdeztem vissza .
- Hogy tudj aludni . - válaszolt . - Majd vigyázok én Mayára .
- Imádlak - mosolyogtam rá majd lenyeltem az altatót . Pár percen belül elálmosodtam majd szerelmem karjaiban elaludtam . Maya születése óta először aludtam végig az éjszakát . Reggel csukott szemmel Germant kerestem a kezemmel de ő nem feküdt mellettem . Azonnal kinyitottam a szemem és az éjjeli szekrényemen egy óriási csokor vörösrózsával találtam magam szemben . Egy kis levél volt mellette amin egy Angie felirat állt .

Szerelmem remélem nem felejtetted el hogy holnap Valentin-nap van . Elintéztem mindent Olgával , ne aggódj . Ruha a szekrényben . Következő levelet kérd Vilutól .

A csokrot egy vázába raktam majd a szekrényemhez sétáltam és kinyitottam .

Igen , szerelmem megint kitett magáért . Felvettem a ruhát és bementem a kislányom szobájába . Maya nem volt az ágyában ezért ijedten rohantam le . 

- Olga - kiabáltam , ő a konyhában állt és a kislányommal játszott , vagy legalábbis beszélt hozzá . - Miért hoztad le ?

- Mert sírt - vont vállat Olga . - German úr azt mondta hogy ma nekem kell vigyáznom rá . 

- Értem - bólintottam . Itt kezdett nyilvánvalóvá válni hogy a férjem tervez valamit . - Egy perc és jövök . 

- Rendben - válaszolt én pedig visszamentem az emeletre , Violetta szobájába . Ő az ágyán ült és telefonozott . 

- Szia - mosolyogtam rá . Vilunak egy gyors mosoly futott végig az arcán majd szó nélkül a kezembe nyomta a következő üzenetet . Óvatosan felbontottam és egy nyakláncot találtam benne . Egy szivecskés nyakláncot . Emlékek milliói törtek fel bennem , észre sem vettem amikor egy könnycsepp gördül le az arcomon . Legutoljára akkor láttam ezt a láncot amikor letéptem a nyakamból miután hallottam Germant Jadedel beszélni arról hogy nem szeret . Több mint egy éve . Nagyon régen volt . 

- Jól vagy ? - kérdezte Vilu én pedig bólintottam és felraktam a nyakamba az láncot .

- Csak nem hittem hogy ezt valaha újra fogom látni - mosolyogtam rá. Pár másodpercig némán álltunk majd Violetta kiment és egy bőrönddel tért vissza .

- Hova megyünk ? - kérdeztem összezavarodva .

- Csak te mész - mosolygott rám . - Apa már vár .

- Ilyen messzire kell mennem ?

- Nem , csak ott fogsz maradni egy kicsit. - vigyorodott el . - Ramallo kivisz a reptérre .

- Még mindig nem értem - motyogtam .

- Nem baj - vágta rá Vilu . Lementünk és Ramallo tényleg várt rám . - Jó szórakozást - nyomott egy puszit az arcomra Violetta .

- A bébitáp Olga tudja hol van  , ha Mayának bármi baja van először hívj engem , ha nem veszem fel Germant , ha ő sem akkor a mentőket- hadartam .

- Angie megoldjuk Olgával - nyugtatott .

- Remélem - vágtam rá majd a bőrönddel és Ramalloval együtt kimentem . Negyedóra autózás után a reptérre értünk ahol leparkoltunk és én csak mentem Ramallo után. Egy távolabbi részéhez mentünk ahol egy csomó óriási magángép parkolt . Megálltunk az egyik előtt és Ramallo hozzám fordult . 

- Meg is jöttünk . Szálljon be - mosolygott . Valaki kinyitotta nekem a gép ajtaját én pedig bizonytalanul sétáltam közelebb .

- Azt sem tudom hogy hova megyek - motyogta. 

- Nem baj - nevetett Ramallo és felsegített a gépre a bőröndömmel együtt . Leültem a legkényelmesebbnek látszó fotelbe és elővettem a telefonom hogy hívjam Germant . Természetesen nem vette fel , de az egyik utaskísérőnő mosolyogva sétált hozzám és a kezembe nyomott egy újabb üzenetet .

Szerelmem ! Pár óra múlva megérkezel majd az úticélodhoz , ott foglak várni . Szeretlek : G.

Mosolyogva olvastam végig az utolsó levelet majd a nőhöz fordultam .
- Megkérdezhetem hogy hova megyünk ? - néztem rá .
- Azt sajnos nem árulhatom el - válaszolt és elment . Pillanatok múlva egy tálca étellel tért vissza . - Az ebédje - mosolygott rám majd visszament a fülkéjébe . A tálcára néztem amin sült csirke , rizs és egy szelet karamellás torta volt . Természetesen a férjem rendelte ezt a menüt . Miután megettem hátradőlem a fotelben és elaludtam . Nem tudtam hogy mennyi idő telt el , csak azt láttam hogy besötétedett . Éreztem hogy ereszkedik a gép és másodperceken beül megláttam az Eiffel-torony fényeit . Önkéntelenül a szám elé kaptam a kezem és csodálkozva néztem az alattunk elterülő várost . Miután landoltunk kinyitották a gép ajtaját én pedig leszerencsétlenkedtem magam a bőröndömmel . 

- Segítsek ? - szólalt meg mögöttem valaki . Lehunytam a szemem egy pillanatra , eldobtam a cuccom és férjem karjába ugrottam . 

- Köszönöm - suttogtam miközben folyamatosan öleltük egymást . 

- Még nincs vége - válaszolt és megcsókolt - El sem tudod mennyire izgultam hogy minden jól menjen . 

- Minden tökéletes volt . - kulcsoltam az ujjaimat az övéire . 

- Most gyere vár az autó , és utána bemutatlak egy közeli barátomnak . - emelte fel a bőröndömet , majd kézen-fogva a kocsihoz mentünk . Némán ültünkmaz autóba amíg meg nem láttam az Eiffel-tornyot . Sikítozni és mutogatni kezdtem , German pedig nevetve nézett rám . 

- Holnap ezt is megnézzünk jó ? - nyomott egy puszit a kézfejemre . - A hotel pont ott van mellette - mutatott a torony mellett álló kivilágított hotelre amiről üvöltött hogy méregdrága . Amint leparkoltuk felmentünk a szobánba és míg szerelmem elment zuhanyozni én döbbenten figyeltem a várost . Az erkélyünkről pont ráláttunk az Eiffel-toronyra ezért több mint öt percig csak azt bámultam . 

- Angie - ölelt át hátulról a férjem . Odafordultam hozzá és elmosolyodtam . Fekete inget viselt és őrülten jól nézett ki . 

- Wow - ennyi volt amit ki tudtam nyögni . 

- Gyere , már várnak ránk . - fogta meg a kezem és miután bezártuk a szobát lementünk az étterembe . Nagyon sok pár vacsorázott lent de amint mi beléptünk egy másodpercig mindenki ránknézett . - Ők ott - mutatott German egy táboleső asztalra ahol egy férfi és egy nő ült . Lassan végigmértem a nőt . Fekete haj , sötétbarna szempár ami érdeklődve fürkészett minket . Amint közelebb értünk felálltak . 

- German rég láttalak - fogott kezet a férfi a férjemmel .

- Én is téged - nevetett fel German - Lana te pedig csak szebb lettél - mosolygott a nőre aki visszamosolygott majd újra rámnézett . - Ő Angie - húzott közelebb magához szerelmem - a feleségem . Szerelmem hadd mutassam be Fred di Blasio-t és Lana Parrilla-t . 

- Örülök - mosolyogtam rájuk majd egy-egy puszival köszöntöttük egymást . Lana valahonnan annyira ismerős volt de nem tudtam hogy honnan ezért némán , a vacsorámba merülve ültem .

- Angie - szólított meg Lana én pedig azonnal felkaptam a fejem . 

- Ismerős vagy valahonnan - mondtam ki az elsőt amit gondoltam . German felnevetett és egy puszit nyomott a homlokomra .

- Kicsim , Lana színésznő - mosolygott rám . - Once upon a time , tudod melyik igaz ? - nézett rám , nekem pedig beugrott hogy honnan . 

- Te játszod Reginát , igaz ? - néztem rá mosolyogva ő pedig nevetve bólintott .- A kislányom biztos hogy imádna téged . A Hófehérkéből a királynőt szereti . 

- Hány éves ? - kérdezte mosolyogva Lana .

- Két hónapos - válaszoltam nevetve . Az este további részében beszélgettünk és végül eldöntöttük hogy holnap együtt nézzük meg a várost . Miután visszamentünk a szobánkba én lezzuhanyoztam , majd bebújtam az ágyba és bekapcsoltam German laptopját . 

- Mit csinálsz ? - kérdezte mosolyogva szerelmem miközben leült mellém .

- Meg kell néznem egy sorozatot - vágtam rá . Megkeresten a(z) Once upon a time-ot és bekapcsoltam a legelső rész . Az ölembe húztam a gépet és befészkeltem magam German karjai közé .  Hajnali négyig néztem a sorozatot de a 6.rész után elálmosodtam ezért inkább félreraktam a laptopot és elaludtam . Reggel arra keltem hogy valaki finoman megpuszilja a homlokom , az orrom hegyét majd óvaotsan megcsókolt . 

- Jó reggelt - motyogtam álmosan .

- Neked is szerelmem - simogatta meg az arcom German . Lassan kinyitottam a szemem és egy tálcával találtam szembe magam amin egy rakat étel volt .

- Reggeli az ágyban ? - mosolyodtam el és felültem .

- Neked bármit - válaszolt . - Beszéltem Viluval , semmi baj nincs otthon szóval emiatt sem kell aggódnod - mosolygott rám . 

- Reggelizz meg nyugodtan , 11-re beszéltem meg a találkozót Fredékkel . 

- Rendben - bólintottam . German pillantása a nyakamra tévedt és egy óriási mosoly kíséretében vette tudomásul hogy rajtam van a lánc . - Hol ismerkedtél meg velük ? - kérdezte miközben tele volt a szám . 

- Spanyolországban voltam és meghívtak egy OUAT-os sajtótájékoztatóra . - vonta meg a vállát - Örülök hogy jól kijössz velük . 

- Nagyon szimpatikusak - mosolyodtam el . Miután elfogyasztottam a reggelimet felöltöztem és lementünk a hallba a megbeszélt helyre . 

- Jó reggelt - mondtuk egyszerre , amire elnevettük magunkat . Mivel az Eiffel-torony volt a legközelebb oda mentünk először , majd egy órányi fotózkodás utána elindultunk a Louvre- hoz . Megnéztük a Mona Lisát és több tucatnyi másik festményt és úgy döntöttünk hogy bemegyünk valahova ebédelni . Az utcán Lanát letámadta egy adag fan ő pedig óriási lelkesedéssel írogatta alá mind a kétszáz papírt és mosolyogva nézett az összes kamerába . Miután elvonultak a lányok Lanához fordultam aki nevetve integetett nekik .

- Te nem fáradsz el ? - kérdeztem tőle mosolyogva .

- Hozzászoktam - nevetett fel miközben egy csomó ajándékcsomagot szorongatott . 

- Elég népszerű vagy - mondtam nevetve , ő pedig bólintott . German és Fred előttünk sétált pár méterrel és valamiről gesztikulálva beszélgettek úgyhogy jobbnak láttuk nem zavarni őket . 

- Egyszer el kellene jönnötök Vancouverbe . Biztos hogy imádna titeket a stáb .- mosolygott rám Lana újra .

- Gondolod ? - bizonytalanodtam el . - Mármint ti híresek vagytok , népszerűek , többmillió fannal .

- Attól függetlenül ugyanolyan emberek vagyunk mint bárki más - válaszolt egy mosoly kíséretében . 

- Nem furcsa hogy a sorozatban ellenségek vagytok Ginnivel és igazából pedig ahogy láttam jól kijöttök - néztem rá . 

- A sorozatban nem vagyunk legjobb barátnők ahogy Regina Emmával sem jön ki jól de mivel Ginni , Jen és én nagyon sokat forgatunk együtt tökéletesen ismerjük egymást és magyon jó barátnők vagyunk - mesélte . Amikor olyan nőket ismerek meg mint Lana , elgondolkozom azon hogy az én férjem mennyivel jobbat is kifoghatott volna . 

- Ma hajnali négyig OUAT-ot néztem és csak a hatodik résznél járok de imádom - mosolyogtam Lanára ő pedig felnevetett . 

- Amúgy Vilu hol van ? - kérdezte hirtelen . 

- Otthon , vigyáz a lányomra . - válaszoltam . 

- Nem lesz turnéja ? - nézett rám egy másodpercig .

- Nem , vagy legalábbis nem most . - mondtam . A szememmel Germant kerestem de ő nem volt előttünk . Ahogy Fred sem . Lanával egyszerre vettük ezt észre és ijedten kerestük őket tovább a tekintetünkkel . 

- Nem látom őket - szólalt meg Lana . 

- Én sem - vágtam rá . Egy pillanatig ijedten néztünk össze majd előbányásztam a telefonom és beütöttem German számát , aki néhány csörgés után fel is vette.

- Hol vagytok ? - kérdeztem . 

- Itt ülünk a mögöttetek lévő kávézóban - nevetett .

- Fel sem tűnt hogy mi nem vagyunk veletek ? - csattantam fel .

- Mennem kell - vágta rá a férjem és kinyomott . 

- Megölöm - suttogtam és megragadtam Lana karját .

- Hova megyünk ? - kérdezte értetlenül . 

- Abba kávézóba . - mutattam arra ahol férjeink boldogan iszogatták a kávét .

- Kinyírjuk őket ? - mosolyodott el .

- Az nem kifejezés - vágtam rá . - De van egy sokkal jobb ötletem -váltottam irány és egyenesen a tömegbe indultam . Lana követett és furcsállva nézett rám .

- Most mit is csinálunk ? - kérdezte .

- Te azt amihez a legjobban értesz - vigyorodtam el . - Színészkedsz . - bementünk az első étterembe és a mosdóba rohantunk . 

- Felhívom Fredet magánszámról.  - vette elő Lana a telefonját . Miután a férfi felvette Lana kihangosította és úgy hadarta el a monologját . - Három órájuk van arra hogy összeszedjenek 30 ezer dollár , ha vissza akarják kapni a feleségeiket - mondta mély hangon en pedig minden erőmet összeszedtem hogy ne röhögjem el magam . - Az Eiffel-torony melletti szálloda előtt találkozunk 17:00-kor - suttogta majd lecsapta a telefont és lepacsizott velem . 

- Most nem megyünk el vásárolni ? - mosolyodtam el .

- De - vágta rá . A következő 3 órában Lana és én az összes pénzünket elköltöttük ruhákra , cipőkre , táskákra és konkrétan mindenre ami megtetszett nekünk . Mondanom sem kell nagyon jól szórakoztunk . Visszamentünk a szállodába és nevetve vettük tudomásul hogy German és Fred valószínűleg mindenhol azt a 30 ezer dollárt keresi mivel nem voltak a hotelben . Lanával 17:00 órára lesétáltunk a hallba és vártunk . 

- Szerinted hozzák a pénzt ? - kérdezte vigyorogva .

- Biztos - nevettem . Pár perc múlva meg is érkeztek egy fekete aktatáskával . Komoly erőfeszítesembe került az hogy nem röhögtem el magam , míg Lana pókerarccal nézett magaelé . 

- Angie - rohant oda hozzám German és megölelt . - Jól vagy ?

- Persze . Hol voltál egész délután ? Itt vártalak - mondtam .

- Nem raboltak el ? - nézett rám majd Lanára . 

- Emgem biztos hogy nem . - vontam vállat majd Lanára néztem akit a férje ölelgetett . 

- Engem sem - rázta a fejét vigyorogva .

- Nem értem . - motyogta German . 

- Most feleslegesen idehoztunk 28 ezer dollárt ? - csattant fel Fred . 

- Nem volt felesleges . - vigyorgott Lana . - Lehet hogy jól fog jönni egy kis pénz miután mi mindent elköltöttünk . 

- Mi ? - nézett rám German . 

- Mennem kell - vágtam rá majd felrohantam a szobánkba . Szerelmem nem jött utánam ezért lefeküdtem és elgondolkoztam azon amit Lana mondott Vancouverről . Egész jó családi kirándulás lenne . Előszedtem a telefonom és beütöttem Vilu számát . 

- Szia Angie - szólt bele . 

- Szia hogy vagytok ? - kérdeztem .

- Jól . Maya most éppen alszik úgyhogy egy kicsit lazítok - mesélte . 

- Fárasztó ? - nevettem fel .

- Egy kicsit sokat sír de nem fárasztó - válaszolt .

- Mert egy tündér - vágtam rá . - Vilu mit szólnál ha elmennénk mondjuk egy-két hétre egy családi nyaralásra ? - kérdeztem .

- Nagyon jó ötlet - vágta rá . - Hova mennénk ?

- Vancouver - mondtam .

- Apa bemutatott Lanáéknak ? - rátapintott a lényegre . 

- Igen - válaszoltam - Szóval mit szólsz ?

- Benne vagyok - mondta , hallottam a hangján hogy mosolyog .

- Megbeszélem apukáddal . - búcsúztam - Szeretlek - mosolyodtam el majd leraktam . Nyílt az ajtó és German lépett be rajta . 

- Violettával beszéltél ? - kérdezte . 

- Igen - mosolyogtam rá és megcsókoltam . - Te mit szólnál ahhoz ha elmennénk pár hétre nyaralni a családdal ?

- Hova szeretnél menni ? - vigyorgott rám .

- Lana felajánlotta hogy elmehetnénk Vancouverbe - ismertem be .

- És te szeretnél odamenni ?- kérdezte .

- Igen - bólintottam . Ő a derekam köré fonta a karjait majd belepuszilt a hajamba . 

- Akkor menjünk Vamcouverbe - mosolygott rám és megcsókolt .