2015. április 15., szerda

14.rész

- Ez így van ? -kérdezte Pablo .
- Te is tudod hogy mit éltem meg Germannal és hogy mennyire tetszett . - illetve tetszik javítottam ki magam gondolatban - Tudod hogy mennyire szomorú voltam amikor bejelentette hogy megnősül . Igen lehet hogy még érzek iránta valamit de már mondtam hogy amikor veled vagyok mindent elfelejtek . Mert te vagy az aki mellett más leszek . Egy új Angie leszek . Egy boldog Angie .
- Ennek örülök . - simogatott meg. A Studioba már mindenki az előadásra készült . Én gyorsan beénekeltem a srácokkal és mentünk a nagyterembe . Már Ludmiláéknál jártunk amikor Pablo így szólt.
- Mindjárt jövök . El kell intéznem valamit . - mondta majd megpuszilt és kiment . Hallottam ahogy a gyerekek mögöttünk összesúgnak .
- Akkor ők most járnak ?
- Szerintem igen - mondta az egyik én pedig elmosolyodtam. Violettáék indultak fel a színpadra amikor két esrős kéz ragadta meg a derekam és maga felé fordított .
- Angie - mosolygott rám German .
- German. Most jönnek Viluék . - fordultam vissza .
- Beszélnünk kell - suttogta . Miután Violettáék elénekelték a dalt jött a csók . Vilu megbotlott León elkapta és megcsókolta . Leállították a felvételt mert German elkezdett üvölteni.
- Arról volt szó hogy álcsók lesz .
- German - fordultam hozzá - Kérem nyugodjon meg .
- Hogy nyugodjak meg Angie ? Ez az iskola először elveszi tőlem Mariat és most Violettát is . Violetta nem járhatsz ebbe az iskolába . Gyere haza .
- Mi folyik itt ? - lépett be Pablo .
- Vilu mostantól nem jár ebbe az iskolába.
- Tessék ? - kérdezte Pablo .
- Violetta most már nem a Studio tanulója .
- Apa - rohant hozzá Vilu majd odaállt mellém - Ez az életem . Nem teheted tönkre . Mond meg neki Angie . Rád jobban hallgat .
- Ez volt a döntésem most pedig gyere indulunk haza . - húzta magával German Violettát .
- Most mit csináljak - néztem kétségbe esve Pablora .
- Nem tudom .
Este bekopogtam Viluhoz .
- Bejöhetek ?
- Persze - csukta be mögöttem az ajtót Violetta .
- Hogy vagy ?
- Angie - ölelt meg - apa kiirat a Studioból .
- Mit szólnál ahhoz ha megbeszélném Pabloval hogy ugyanúgy járhass a Studioban de apukád nem tudna róla ?
- Rendben . De ebből nem lesz baj ?
- Nyugi nem . - mosolyogtam rá . - na örülj már egy kicsit .
- Jó - mosolyodott el halványan .
-Na megyek . Jó éjszakát . - búcsúztam el tőle .
- Neked is . Szeretlek. - szólt utánam .
-Én is . - mondtam majd becsuktam az ajtót .
- Angie - jött oda hozzám szinte azonnal Vale - Holnap után van az esküvő . Gyere megmutatom a ruhámat . - húzott a szobájába .

                                                           German szemszöge 
Este az irodámban ültem és bejött hozzám Ramallo . 
- German holnap után összeházasodnak Valeria kiyasszonnyal . 
-Igen tudom Ramallo .
- Nem úgy néz ki mint aki örül neki - nézett rám .
- Pedig örülök . De ott lesz Angie és ha ő is jelen van nem tudok igent mondani .
- Mondja meg Angienek hogy így érez és szakítson Valeriával . 
- Nem olyan egyszerű . Angie boldog Pabloval . Azt hitte nem mondtam még el neki az érzéseimet . Nem tudom mit kellene csinálnom . Írjak egy dalt ? - kérdeztem és rájöttem hogy igazam van . Írok egy dalt Angienek és majd az esküvőn eljátszom . - Köszönöm Ramallo . - mondtam és kimentem . Leültem a zongorához és leírtam az első dolgot ami Angieről az eszembe jutott . Abrazme y veras lett a dal címe . Mivel Vale hívott ott hagytam a dalt a zongorán és felmentem hozzá . Angie jött velem szembe . 
- Vale kereste - sétált el mellettem . - Sok boldogságot . - nézett a szemembe . A szeme csillogott a könnyektől . Biztos hogy sírni fog . És én nem mehetek oda megvígasztalni . Bementem Vale szobájába .
- German - mondta - Azt remélem tudod hogy Angie nagyon de nagyon beléd szeretett . 
- Nem - hazudtam - de nekem csak te kellesz - hazudtam újra majd megpróbáltam megölelni de elhúzódott . 
- Én is nagyon szeretlek de ha Angievel akarsz lenni szakítsunk de most mond el kérlek . 
- Nem akarok vele lenni - válaszoltam . Egy újabb kamu .
- Látom a szemedben . Amikor róla beszélsz csillognak a szemeid . Szereted German . 
- Vale kérlek . Én téged szeretlek és ő amúgy is csak a lányom nevelőnője . 
- Ugyanakkor nő is . Beleszerettél és ezzel nincs semmi baj . Tudom hogy engem is szeretsz de őt jobban . 
- Holnap után összeházasodunk . Boldogok leszünk és Angie Pabloval van aki valószínűleg meg fogja kérni a kezét .
- Rendben . De kérlek ne kényszerből vegyél el . 
- Nem . Szeretlek - csókoltam meg . Más volt ez a csók mint Angié . Üres volt . Érzelem mentes . 
- Na menj Vilu keresett . 
- Oké szia - köszöntem el tőle .
- German - szólt utánam - Tényleg beléd szeretett .- mondta . Erre nem tudtam mit válaszolni úgyhogy rámosolyogtam és becsuktam az ajtót . Lentről zongorázást hallottam . A dalt amit az előbb írtam . Majd bekapcsolódott egy tiszta , gyönyörű hang is . Angie énekekte . Mikor leértem már a refrénnél járt . Mivel tudtam a szöveget azonnal bekapcsolódtam . Rámnéztett és énekelt tovább . Ekkor az eszembe jutott valami . Ez a dal nem szólószám hanem egy szerelmes duett . Vagyis nem Angienek éneklem hanem Angievel . Odültem mellé és tovább énekeltünk . 

Quédate junto a mi
Paso a paso en el camino
Voy hacerte feliz
Y que el miedo este prohíbo
Abrázame y veras
Que eres lo que necesito
Y no encuentro la manera de decir
Que le das luz a mi vida

Quédate junto a mi
Paso a paso en el camino
Voy hacerte feliz
Y que el miedo este prohíbo
Abrázame y veras
Que eres lo que necesito
Y no encuentro la manera de decir
Que le das luz a mi vida
Desde que te vi 
Uuuuu , desde que te vi 

Miután befejeztük ő közelebb hajolt én is felé és a számat az ő szájára tapasztottam . Minden benne volt ebben a csókban . Egy picit sem hasonlított Vale csókjaira . Nem volt szürke és érzelem mentes . Hirtelen kinyitotta a szemét és elhúzódott . 
 - Nagyon szép dal - nézett a zongorára - kinek írta ? - kérdezte én pedig kimondtam az igazat .
- Önnek . 
- Ne German ne csináljuk ezt . Mind a ketten sérülünk ebben a játékban .
- Úgy gondolja hogy a szerelem egy játék ?
- Nem - fúrta a tekintetét az enyémbe - Én arra célzok hogy maga összeházasodik Valeval én pedig Pabloval járok . 
- De mi egymást szeretjük - néztem én is a szemébe - Az érzések elől nem menekülhet a végtelenségig .
- Nem . Én nem szerethetem magát . 
- Angie a nem szeret és a nem szerethet között sok külömbség van . 

                                                       Angie szemszöge
 Miután kiléptem Vale szobájából a sírás kerülgetett . German pedig ott jött velem szembe .
- Vale kereste - mentem el mellette - sok boldogságot - néztem még gyorsan a szemébe és lementem a lépcsőn . Sétáltam ki a házból amikor a zongorán megláttam egy kottát . Abrazame y veras volt a címe . Az írásból látszott hogy German írta . 
- Ramallo - szóltam neki - Nem tudja German úr kinek írta ezt a dalt ?
- Nem . Még nem láttam de amikor írta nagyon jól hangzott . Szerintem magának írta - mondta majd kiment . Halkan dúdolgattam a dallamot és énekelgettem majd leültem a zongora elé és játszottam . Nem hallottam amikor German lejött a lépcsőn . A refrénnél bekapcsolódott és velem énekelt . Leült mellém . Olyan régen énekeltünk együtt . Maria esküvője óta nem . A dal végén egy olyan érzés fogott el mint amikor Pablo először megcsókolt . Én German felé hajoltam és ő felém . Majd megcsókoltuk egymást . Én gyorsan kinyitottam a szemem és elhúzódtam .  
- Nagyon szép dal - néztem kínosan a zongorára - kinek írta ? - kérdeztem .
- Önnek . 
- Ne German ne csináljuk ezt . Mind a ketten sérülünk ebben a játékban .
- Úgy gondolja hogy a szerelem egy játék ?
- Nem - néztem a szemébe - Én arra célzok hogy maga összeházasodik Valeval én pedig Pabloval járok . 
- De mi egymást szeretjük - nézett ő is rám  - Az érzések elől nem menekülhet a végtelenségig .
- Nem . Én nem szerethetem magát . 
- Angie a nem szeret és a nem szerethet között sok külömbség van .
- Jó éjszakát . - mentem fel a lépcsőn . 
Másnap Viluval együtt mentünk a suliba bár German azt mondta hogy nem járhat ide én megbeszéltem Pabloval . 
- Örülsz hogy Vale és apukád összeházasodik ? 
- Igen . Apa végre megint boldog lesz . De önmaga csak melletted lehetne Angie . 









1 megjegyzés: